Simogasd a babádat!

01sim 1.jpgBiológus kutatók kimutatták, hogy simogatással, szemkontaktussal, testi kontaktussal serkenteni lehet az oxitocin agyi termelődését, ezzel pedig növekszik a kisgyermekek szociális befogadó készsége.

Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében folyik kutatás a témában, amelyet Topál József biológus vezet. Azt a folyamatot vizsgálják, ahogy a kisbaba egyre rátermettebben kezdi el használni kommunikációs és érzelemfelismerő képességeit.

01sim 2.jpgA csecsemőnek nagyon korlátozottak az elmeképességei, alig néhány percig tud csak figyelni, nem beszél, így szavakban, sem gondolkodik, igazából hiányzik az elméjéből a legtöbb olyan, ami az embert a gondolkodás szintjén emberré teszi. Ám a maga módján nagyon kifinomultan érti és dekódolja a környezetében lezajló kommunikációt és társas információkat. A másfél évtizede kezdődött kutatás során megállapították, hogyan zajlik ez a folyamat nagyon egyszerű biológiai kulcsingerek (simogatás, testi érintkezés, szemkontaktus) révén...

Ha felveszik a szemkontaktust a babával, az olyan, mintha hirtelen felvillant volna egy lámpa a fejében, és azonnal tanuló üzemmódba kapcsol. Ugyanilyen érzékenyek a kicsik a sokak számára fura gügyögésre, azaz a dajkabeszédre, melyet a babához forduló felnőtt ösztönösen alkalmaz. Ilyenkor bekapcsol az a bizonyos tanuló üzemmód.

A gyermekpszichológia régóta vizsgálja, hogyan tanul hatékonyan a baba ezekkel az igen egyszerű eszközökkel, hogyan képes bonyolult következtetéseket is levonni - például akár azt is, hogy ki tartozik kulturális értelemben az ő csoportjába, és ki nem.

A kutatás megállapította, ha azt látja egy néhány éves gyerek, hogy valaki egy eszközt nem megfelelően használ, például ollóval vágja a banánt, és késsel próbál papírt vágni, "akkor hajlamos ezt a fajta, a kulturális normáktól eltérő viselkedést más területekre is általánosítani, így például kevésbé lepődik meg, ha ez a személy számára idegen nyelven szólal meg - vagyis a nyelvhasználatban is eltér az adott közösség szabályaitól."

Az MTA kutatói azt is vizsgálják, hogy a kisbaba agyának idegi információ-átvivő anyagai közül melyek játszanak fontos szerepet a folyamatban. Az eddigi vizsgálatokból kiderült, hogy az agyban termelődő oxitocin hormon szerepe kulcsfontosságú lehet.

Topál József elmondta, hogy az oxitocin az agyban úgy fejti ki a hatását, hogy receptorokhoz kötődik, amelyek az egyes embereknél különböző hatékonyságúak lehetnek. Az MTA csecsemők viselkedését vizsgáló csoportja azt kutatja, hogy a különböző hatékonyságú oxitocin-receptorok mennyiben felelősek az egyes gyermekek társas fogékonyságában megfigyelhető eltérésekért.A kutatás — amelyre az MTA szakemberei kisgyermekes édesanyák jelentkezését várják — úgy zajlik, hogy kísérletvezető segítségével megvizsgálják, hogy a baba és édesanyja, illetve a jelen lévő szakember különböző helyzetekben hogyan játszanak egymással. Kétféleképpen indul a vizsgálat, az egyik út az, amikor a kísérleti szituáció előtt az édesanya hosszabb ideig foglalkozik a babával, megadja neki azokat a biológiai kulcsingereket, amelyek előkészítik a társas befogadásra. A másik út ennek a kontrollja: ilyenkor nem történik meg az úgynevezett előérzékenyítés — magyarázta a kutató. Fontos része a vizsgálatnak, hogy egy kis vattadarab segítségével szájnyálkahártya-mintát, sejteket vesznek a gyermektől. Ez a genetikai vizsgálatokhoz szükséges, hogy megtudják, milyen típusba tartozik a baba oxitocin-receptora.

A Loritan® CE jelzésű vény nélkül kapható orvostechnikai eszköz.

Gyártó: Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.
Gyógyszerbiztonsági Osztály:+36 1 505-7032, drugsafety@richter.hu

A KOCKÁZATOKRÓL
OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT,
VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!